Filozófia

Előszó

             Minden emberben él egy törekvés arra, hogy megismerje, és megértse a körülötte lévÅ‘ világot. Mi miért történik, mi fog történni, ha… stb. A legtöbb ember alapvetÅ‘en hiszi, hogy a világban valamely rend uralkodik, és léteznek rendezÅ‘elvek, törvények, amik meghatározzák a dolgok természetét, a folyamatok működését. Sok ember évszázadok óta igyekszik egységes világnézetté gyúrni a világról megszerzett tapasztalatait, tudását, feltételezéseit. EbbÅ‘l a szűnni nem akaró törekvésbÅ‘l rengeteg világnézet, világ magyarázat fejlÅ‘dött ki. Ezek egy része vallásos jellegű, más része misztikus, kialakultak különbözÅ‘ filozófiai irányzatok, és létezik egy tudományos világnézet is, amely a megszerzett tudást hangya szorgalommal igyekszik kiterjeszteni a világ összes jelenségére. A tudomány elméletei mindent kétséget kizáróan a legsikeresebbek, és a legegységesebbek, és a legpontosabban illeszkednek az anyagi világ tapasztalatira, de sajnos még nem írnak le minden jelenséget. A tudományos vizsgálati módszer szerint az alkotórészek aprólékos feltárása és megismerését követÅ‘en vizsgálhatóak a nagyobb, bonyolultabb rendszerek (pl.: fizikai tudományok, matematika, biológia, orvostudomány, csillagászat stb… vagy fordítva a részek vizsgálatát mellÅ‘zve igyekszik feltárni a bonyolult rendszerek működési szabályait (társadalomtudományok, közgazdaság, pszichológia, stb.. A részismeretek, mint egy hatalmas kirakós játék részei egymáshoz illeszkednek, de a hiányzó részeket jobb híján spekulatív elméletek töltik ki. Ráadásul a tudomány elméletei bonyolultak, nehezen érthetÅ‘ek a hétköznapok embere számára, így nehezen állnak össze egységes világképpé, és az embereket leginkább foglalkoztató az Å‘ személyes életüket érintÅ‘ kérdésekre még nem kapnak egyértelmű válaszokat.

·        Miért él az ember, hol a helye a világban?

·        Milyen kapcsolat van az emberek között?

·        Hogyan működnek az emberi viszonyok?

·        MitÅ‘l különbözik az emberek gondolkodásmódja?

·        Hogyan viselkedjenek egymással?

·        Milyen viselkedésformák elfogadhatóak, elviselhetÅ‘ek?

·        Mi az igazságos, és evvel milyen viszonyban áll a jogszerűség?

Ezek társadalmi, pszichológiai, lélektani kérdések, de ahhoz hogy a tudomány eredményeivel, és az emberi tapasztalatokkal összeegyeztethető válaszokat kapjunk, ahhoz egységes elméletté kell gyúrnunk a tudomány eredményeit, és a hiányzó mozaikokat, helyettesítő hipotéziseket.

Ez az írás egy ilyen próbálkozás akar lenni.

Azoknak szól tehát ezen írás, akikben él a világ megértésének igénye, és kellően nyitottak ahhoz, hogy részt vegyenek a szerzővel együtt egy elméleti játékban, amely végén talán kerekebbé válik a világról alkotott képünk.

A alább leírtakban sok feltételezés, spekuláció is szerepel, amelyek azonnal felülírandók, amint a tudomány az általuk áthidalt hiányt pótolja. Az alábbi írásnak a lényege nem az, hogy megválaszoljon olyan kérdéseket, amelyeket a tudomány előbb-utóbb megfejt, hanem az, hogy egy gondolkozásmódot próbáljon közvetíteni, aminek a segítségével a szemlélődő ember képes magától is helyére tenni a benne felmerülő itt nem tárgyalt problémákat, tapasztalatokat. Mivel egy szemléletmódot legegyszerűbben a használat során lehet bemutatni, ezért szükséges, hogy konkrét kérdések vizsgálatán keresztül mutassuk be.

Az alábbiakban tárgyalt néhány kiragadott téma ezt a célt szolgálja.

Saját szubjektív véleményem kerül kifejtésre, nem kívánok vele senkit megbántani, csupán élek a vélemény nyilvánítás szabadságával. A kifejtett témákhoz a területtel foglalkozó szakamberek bizonyára nagyobb körültekintéssel viszonyulnának, de mivel én amatÅ‘r vagyok a filozófia területén, ezért talán elnézhetÅ‘ek a hibáim.